Mikor repülhet a világ első civil fly-by-wire helikoptere?

Múlt év júliusa óta állnak a Bell 525-ös Relentless (“Hajthatatlan”) helikopter repülési próbái egy határsebesség (Vne) teszt  közben bekövetkezett baleset miatt. A gép az eddig ismerhető információk szerint nagyjából 30 km/óra sebességgel lépte túl a tervezett legnagyobb utazósebességet, ami 162 csomó, vagyis 300 km/óra. Ekkor a főrotor fordulata visszaesett és a forgási sík is megbomlott. Vélhetően ez okozta, hogy a rotor belevágott a faroktartóba, ennek következtében a gép a levegőben összetört és 600 méterről lezuhant a berepülő személyzettel együtt. Az NTSB végleges jelentése még nincs készen, de a Bell már módosításokat hajtott végre a két megmaradt prototípuson illetve a fejlesztési folyamatban  – részben a balesettel összefüggésben is.

Tovább folytak azok a rendszertesztek is, amelyekhez a gépek levegőbe emelkedése nem szükséges, ezzel csökkenthetők a további késések a programban. Közben készül a negyedik és ötödik, már a szériagyártásnak megfelelő kiépítésű példány is, amelyekkel nyár végére tervezik a tesztprogram megkezdését. A gyártó nyilatkozata szerint pár hónapon belül az FAA engedi folytatni a levegőben is a Relentless próbáit. Az erről szóló bejelentést nyilván nem véletlenül időzítette a cég az idei HeliExpo kiállítás elé, megnyugtatni szándékozván a potenciális vevőkört. A megtérüléséhez szükséges a rendelések stabil felfutása és a baleset okozta piaci óvatosság leküzdése. A típus jelenleg közel 80 darab vételi szándéklevéllel rendelkezik, főképp tengeri olaj és gázkitermelő állomások parti közlekedési kapcsolatának biztosításához, illetve VIP feladatokra.

A képességek meggyőzőek

A katonai és polgári célú forgószárnyú gépeket gyártó Bell legnagyobb szabású civil projektje a Relentless. Külső tehertől függően kb. kilenc és fél tonna felszállósúllyal legfeljebb 20 személyt képes 1000 km-es távolságra elvinni. Teljesen integrált fly-by-wire vezérlése és avionikája nagyban támogatja a pilóták munkáját. A fly-by-wire kormány taktilis (tapintási) visszahatásokkal is tájékoztatja a pilótát a kormányerőkről. A szokásos robotpilóta és DFCS (digitális repülésvezérlés) funkciókon túl a zord időjárási körülmények közt is pontos, stabil vezethetőségre, a térbeli helyzetérzékelésre fektették a hangsúlyt.

Például olyan funkciókra, mint a ciklikus karral közvetlenül szabályozott sebesség, a földhöz, helipadhoz, akadályokhoz viszonyított finom mozgások trimmelhetősége,  illetve a 35 csomó felett fordulóban gombnyomásra stabilizálható dőlés és magasság. Szintén fontos támogató funkció a kettős hajtóműhiba esetén beavatkozás nélkül autorotációra (siklásra) álló főrotor, amely így a kényszerleszálláshoz megtartja a teljes forgási sebességét. Ha felszálláskor hibásodik meg egy hajtómű, visszatér a helikopter a startpozícióra, vagy ha már megkezdte a bólintást a pilóta a haladáshoz, a maradék hajtómű azonnali szabályzásával segít a rendszer biztonságosan manőverezni.

A típusalkalmassági vizsgálati folyamathoz az FAA-nek új engedélyezési követelményrendszert kellett létrehozni, lévén korábban forgószárnyú gépek kormányvezérlési körébe még nem integráltak közvetlen módon számítógépes eszközöket. Ezt az új minősítési szempontrendszert szintén a Bell segítségével kezdte kialakítani a hatóság – akkor még az AW609 billenőrotoros gépek kapcsán.

Az eredeti tervek szerint a Bell 525 Relentless még az idén forgalomba állna, ám a módosítások illetve balesetet követő leállás miatt most úgy tűnik, 2018 végéig húzódhat az engedélyezés.

-PJ-