Hazai légiipari adókönnyítés – Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk?

Tegnap este hozott le rövid anyagot az Index annak kapcsán, hogy megjelent a légiipari szakterületet támogató adókönnyítés a Magyar Közlönyben.
A cikk nem ás túl mélyre az ügyben, de kiemeli, hogy a dologból leginkább a Wizz jöhet ki jól.

Az állami támogatásként járó kedvezmény a szociális, a rehabilitációs illetve szakképzési hozzájárulás adónemeket engedi el májustól a veszélyhelyzet megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napja közötti időszak alatt, de legfeljebb 2020. december 31-ig.

Kinek jár? 

A Magyar Közlöny szövege szerint közteher fizetési mentesség az alábbi feltételek együttes fennállása esetén illeti meg az adózót:

• a) a következő TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított tevékenységek valamelyikét tényleges főtevékenységként végzi:
• aa) légi, űrjármű gyártás (TEÁOR és TESZOR 30.30),
• ab) repülőgép, űrhajó javítás (TEÁOR és TESZOR 33.16) vagy
• ac) légi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 51.10),
• b) átlagos állományi létszáma a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 12 hónapban legalább 10 fő, és
• c) a koronavírus járvány miatt, azzal ok-okozati összefüggésben az a) pont szerinti tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele 2020. január 1. napjától 2020. március 31. napjáig tartó időszakhoz képest 2020. április 1. napjától 2020. május 31. napjáig tartó időszakban időarányosan legalább 25 százalékkal visszaesett.

És kinek nem?

Fentiek alapján tehát miközben a magyar turisztikai ágazat már különböző jogcímeken bekerült a támogatottak közé, most a légiipar következne, benne a repülőgépkarbantartó cégek, légitársaságok illetve a nem túl sok gyártócégünk. A dolognak azonban vannak komoly szépséghibái.

Egyrészt a karbantartócégek nem feltétlenül estek el azonnali hatállyal a bevételük negyedétől, különösen ha azokat a vállalatokat nézzük, akik a repülőgépek kényszerű leállása miatt kieső forgalmi munka helyett a repülőgépek naptárilag előrébb hozott műszaki ápolásával, kisebb nagyobb időszakos karbantartásával voltak elfoglalva a rendelkezés szerinti két hónapban. Később viszont lehet sokkal rosszabb a helyzetük.

Másrészt nem esik szó ismételten az iparág egyes területein kifejezetten kedvelt atipikus foglalkoztatásról. Ez számos esetben önfoglalkoztatást vagy valamilyen ernyőcégen keresztüli foglalkoztatást takar, ahol a rendelet szerinti feltételek értelemszerűen nem védik a munkahelyet. Légitársaságok és kiszolgálócégek is alkalmaznak így embereket.

Apropó, megint a földiek maradtak ki…

A kormány előző gazdaságvédelmi intézkedéscsomagjából már egyszer kimaradtak az utasokat és poggyászaikat kezelő, a repülőgépek földi kiszolgálását végző cégek. Emellett könnyítésre várnának a forgalomtól erősen függő repülőtéri vállalatok, reptérüzemeltetők is.  Most úgy tűnik, hogy a kifejezetten légiipari cégeket támogató újabb csomagba sem fért bele a földi ágazat, ahol a munkahelyek ugyanúgy veszélybe kerültek, mint a légitársaságok esetében a fedélzetiek. De vonhatnánk párhuzamot a szállodai alkalmazottak és számos repülőtéri földi munkahely között.

Mondhatnánk persze, hogy a Magyarországon működő repülőtéri cégek nagy hányadban külföldi hátterű multivállalatok. Ezzel az erővel azonban ugyanez a kérdés feltehető akár a szállodai vagy vendéglátóipari láncok magyarországi egységeinél, vagy hogy ne menjünk messzire, áttekinthetnénk a tulajdonviszonyokat akár a “magyar hátterű” Wizz vonatkozásában is, ahol a kedvezmény az alkalmazottak után valóban jár.
Ha viszont a magyar munkahelyeket akarjuk védeni, akkor minimum nincs különbség a multik és a hazai cégek közt, ahogy a légi és a földi munkahelyek közt sem.

– Légiközlekedés Online –