Semmilyen felszámolásról nem tud a Malév GH

Közzétéve - 2017-10-04

Kép: mghweb.hu

Szerkesztőségünk kérésére a Malév GH vezérigazgatója megerősítette, hogy a cég nem kapott senkitől semmilyen értesítést felszámolási eljárás megindításáról. A korábbi cikkünkben említett egyes médiafelületeken ugyanis szerdán délután ismét kész tényként jelent meg az MGH elleni felszámolási eljárás megindítása.

Herczog Péter reagálásában kiemelte lapunknak: “A közhiteles céginformációs rendszerben sincs semmilyen erre való utalás, értesítés. Cégünk fenntartja, sőt megerősíti az előzőekben kiadott sajtóközleményben foglaltakat. “

A hétfői napon megjelent közleményben a cég ugyanis azt írta az MTI-nek, hogy a társasággal szemben egyetlen szállító sem indított felszámolási, vagy más, adósságrendezésre irányuló eljárást. A társaság reorganizációja a közlés szerint “célegyenesbe ért”, szeptember végével a Wizz Air földi kiszolgálását nagy részben saját maga látja el alvállalkozó nélkül, a munka átadás-átvétele zökkenőmentesen zajlott.
A vezérigazgató hangsúlyozta: a Malév GH tartozásai nagy részben az előnytelen feltételekkel kötött múltbéli szerződések miatt halmozódtak fel. Mára azonban sikerült több új, jövedelmező szerződés megkötésével és a folyamatok újjászervezésével elérni, hogy a társaság akadályok nélkül tudja folytatni az üzemet.

A megjelent Magyar Nemzet – Airportal anyag szerzői úgy tudják, hogy egy 50 milliós tartozással igyekszik felszámoltatni a Budport az átlagosan ötmilliárdos forgalmú Malév GH-t. Mint arról korábban írtunk, a Budport átvette az Airport Security egy alvállalkozói követelését. Vélhetően arról van szó, hogy a Budportnak saját követelése nincs, ezért ezzel a vásárolt tartozással támadja a Malév handling leányvállalatát. A tartozás átvételéről illetve a Budport – Airport Security “stratégiai megállapodás” mibenlétével kapcsolatosan mindkét céget kerestük szeptember 4-én, de választ nem kaptunk.

(A felszámolások fogalmi és jogi hátteréről lásd keretes írásunkat.)

-PJ-

A felszámolási eljárások rendjét a 1991. évi XLIX. törvény szabályozza többek közt az alábbiak szerint:

6. §
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós – eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott – székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás.
(…)
(1c) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről valamint a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról.
(…)

24. § (1) Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat – a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is – csatolni kell.
(2) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról – a kérelem egy példányának megküldésével – haladéktalanul értesíti az adóst.
(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot (…) Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.
(…)

26. §
(1) A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.
(…)
(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását a 21/B. § szerint csődeljárás előzte meg. A tartozás kiegyenlítése – az adós ilyen tartalmú nyilatkozata hiányában – nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
(…)

27. § (1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.
(…)
2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette (…)
b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, (…)

(4) Az adós fizetésképtelensége a (2) bekezdésben meghatározott esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el.