Ajánló >

Milliárdokat “nyerő” malévesek? – Miről beszélünk?

A szerző fotója

Egyes lapok már a teljes fennmaradt Malév-hitelezői követelés – mintegy 180 milliárd forint – sorsát rendezve látják, miközben az a 300 Malév dolgozó sem tud még számokat, akinek a kifizetetlen béréért a HUNALPA pilótaszervezet a szóban forgó pert indította 6 évvel ezelőtt.

A HUNALPA vezetése ezzel szemben nem is beszél összegekről. Demeter Csaba megkeresésünkre válaszolva az alábbiakat írta:
“Semmilyen bértömeget nem ítélt meg a bíróság. (…) A bíróság kimondta: a magyar állam hátrányos üzletpolitikája okozta a Malév fizetésképtelenségét és ennek következtében a felszámolásban fedezet nélkül maradt dolgozói követeléseket”

Összegekről tehát nem döntött a testület, sőt, maga az ítélet is konkrétan az említett 300 dolgozó további jogi lépéseit segíti. Mint ilyen, természetesen precedensértékű, ám a magyar jog köztudottan nem ismeri el a precedensalapú ítélkezést.  Ítéletek indokolásában lehet korábbi esetekre hivatkozni, ez azonban igen messze áll még a hitelezők, köztük a 300 főn kívül eső többi dolgozó ügyének rendezésétől.
Demeter Csaba jelezte azt is, hogy a témában beindult kéretlen és valótlan közlésekkel teli médiafelhajtás inkább árt mint használ az ügynek, így a HUNALPA közleményt ad ki a témában. (A közleményt cikkünk végén is olvashatják.)

Alapvetésként a csődtörvény  úgy rendelkezik, hogy a felszámolt társaság vagyonából először magának a felszámolásnak a költségeit kell fedezni – ezek közt elsősorban a kifizetetlen béreket. A költségek kifizetése után fennmaradó összeget lehet felosztani a további hitelezők közt. A felszámolásban azonban a béreket is csak részben tudták kifizetni.

A HUNALPA per a csődtörvény azon további szabályain alapul, amely a minősített többségi befolyással rendelkező részvényes felelősségét írják le pl. épp a tartósan hátrányos üzletpolitika folytatása esetében. Ebben az esetben peres úton érvényt lehet szerezni a részvényes vagyoni felelősségének, vagyis ha megtörténik a HUNALPA tagok bérelmaradásának kifizetése, az ennek alapján történik. Ezt a felelősséget állapította meg a bíróság most. A fentiekben is említett precedens jog hiánya miatt tehát nem automatikus sem a többi dolgozó, és főképp nem a gazdasági társaságok felé fennálló tartozás rendezése. További perek várhatók tehát mindenképpen.

Elhamarkodott az alábbi megállapítás is a Napi hasábjain:
“Az ítélet előtt ugyanis az állam meg tudott volna állapodni a hitelezőkkel, akik közül sokan vélhetően követelésük töredékével is megelégedettek volna. Ez a lehetőség a jogerős ítélet nyomán eltűnt.”
Valószínűbb, hogy nagyobb hitelezőknél – pl. épp a cikkben említett Vnyesekonom bank felé fennálló 32 millió EUR viszontgarancia tartozás esetében is – különalku illetve kormányszintű tárgyalás témája lesz a rendezés.

Az aktuális sajtószerencsétlenségben szereplő “nyert” dolgozói milliárdokról szóló hírek már címükben is lejtősek. A perek során megítélendő összegekért ugyanis a dolgozók előre elvégezték a munkát, majd kifizetés és állás nélkül maradtak rövidebb-hosszabb időre. A jogi eljárások sikere nyomán tehát legfeljebb kifizetésekről beszélhetünk majd, több mint 6 év után.

Ennek semmilyen módon nincs köze a pénznyerés fogalmához …

-PAN-

_______________________________________

2018. április 12., csütörtök

A HUNALPA Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesületének közleménye
 
    Budapest, 2018. április 12., csütörtök (OS) – A Napi.hu híradása alapján, a MALÉV dolgozók Magyar Állam ellen indított perében, a Fővárosi Ítélőtábla mint  II. fokú bíróság ítéletével kapcsolatosan a valóságnak csak részben megfelelő híradások láttak napvilágot 2018. 04. 11-én. A HUNALPA ezektől a téves és a közvéleményt félretájékoztató hírektől elhatárolódik és  a tényszerű tájékoztatás érdekében az alábbiakat teszi közzé:

    A Fővárosi Ítélőtábla tegnap helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék korábbi I fokú Ítéletét, miszerint a Magyar Állam tartósan hátrányos üzletpolitikája vezetett a Malév fizetésképtelenségéhez és maradhatott fedezet nélkül közel 800 dolgozó járandósága is. A Fővárosi Bíróság II. fokú jogerős ítélete alapján most csak közel 300 pernyertes Malév dolgozónak van lehetősége kártérítési pert indítani mely eljárásban vélhetően rövid idő alatt döntés születhet a ki nem fizetett munkabérek folyósításáról.

A HUNALPA a Malév dolgozók érdekeinek képviseletében, korábban kezdeményezte a peren kívüli megállapodást a NFM-nél, akkor sikertelenül, de miniszteri ígéretet kapott arra, hogy amennyiben a perben jogerősen megállapításra kerül az állami felelősség, a kormány megfontolja a megállapodás lehetőségét annak érdekében, hogy a dolgozóknak ne kelljen újabb költséges és időigényes eljárásban követeléseiket érvényesíteni.

Bízunk abban, hogy a Kormány a jogerős ítéletet elfogadva készen áll a megállapodásra, felgyorsítva a Malév dolgozók hat éve elmaradt járandóságainak kifizetését