Fapados lesz a hótakarítás Ferihegyen?

“Gépóriások érkeztek”, “megyényi géppark” a havas szolgálatnál, ehhez képest pedig hóakadályok a munkaterületeken napokkal a havazás után. Az idézett hangzatos szalagcímek a gépbeszerzéskor, illetve a monstani reptéri tapasztalatok nem igazán vágnak egybe. Még a múlt kedden kezdődtek az események egy viszonylag kiadós, de nem extrém havazással, amely után többször, több helyről kaptunk képes beszámolókat a lassan felszámolódó hóhelyzetről. A repülőtér hivatalosan nem volt bezárva, de az egypályás és szakaszos üzem miatt kitérőzések, komoly késések gyűltek össze. Károk is keletkeztek a tárgyaknak ütköző munkagépek miatt.  Lehet persze vitázni azon, hogy mit indokolt a múlt keddi havazás, de abban gyakorlatilag minden megkérdezett, nagyobb rálátással is rendelkező forrásunk egyetértett, hogy gond van hóeltakarítás ügyben.

Amit az utasok láttak

A földön érkező, terminál körül gyalogló és autózó utasok alapvetően az elégtelen vagy meg sem kezdett takarítással találkoztak a havazás után is a szürkületben. Viszont a terminál külső utaslépcsőire a repülőtér alvállalkozója kihelyezte a csúszásveszély táblát. Értékes figyelmesség…

A parkolók sem kedden, sem napokkal később nem voltak rendesen eltakarítva. Márpedig a repülőtér honlapja szerint állandóan üzemelő parkolók olcsónak semmiképp nem mondható díjában nem csak a nyári üzem van benne – szép, száraz időben.

A belső üzemterületről, az úgynevezett airside-ról részben már ejtettünk szót. A gépkésések – a már említett érkező holdingokat és kitérőket leszámítva – az indulási időpontokat érinették folymatosan és komolyan. A hóhelyzet viszonylag pontosan követhető a Youtube-ra időközben felkerült timelapse (~gyorsított) spottervideón. A felvétel minden másodperce kb. egy perc a valóságban. Az új kotrógépek csak néha tűnnek fel a baloldalon, mert ők a pályát takarítják kötelékben (conga line). Az apronon történteket látjuk inkább. A rögzített két és fél óra alatt a külső állóhelyek környékét helyenként inkább csak a repülőgépek jégtelenítésére használt folyadék takarítja. A már lekotort területek kifehéredéséből viszont követhető, milyen volt a hóutánpótlás – kb. a felvétel feléig. (Videó: si3rrabravo)

Négy repülőgép állóhelyen egy ideig szünetelt a térvilágítás is a kevésbé jól sikerült hóeltakarítás következtében. A 34-es utashídról pedig letépte a vezetékeket egy hómaró, mert elakadt a hóvetőjével. Az előteret végül másnapra letakarították a nagyteljesítményű gépek, viszont a belső zóna azon részein ahová az utasok nem járnak, egészen sajátos helyzetek is kialakultak a bérlői munkaterületeken el nem takarított hó miatt.

Magad uram, vagy senki… Második nap

A repülőtéren dolgozó kiszolgálócégek és a repülőgépkarbantartó cégek eszközparkolója a pl. így nézett ki egy nappal a havazás után:

Az újonan épített elekromos töltőkről egyes kiszolgálóeszközök nem tudtak leállni. A cégek többször jelezték a problémát, de nemigen történt semmi. A havat letaposó eszközök után persze még nehezebbé váltak a takarítási kísérletek is:

– Este egy hókotró bejött, fényesre tolta a letaposott havat majd ennyibe hagyta az egészet. Estünk keltünk… – írja az egyik kiszolgálócég munkatársa.

A biztonsági területen kívül sem találkoztak sűrűn a hótakarító gépekkel az ott dolgozók, de erre még visszatérünk később. Az ellenőrző pont melletti gépjármű kijáró viszont így nézett ki a második nap estéjére is – a biztonság jegyében:

A saját géppark és a majdnem saját dolgozók a belső területen…

A repülőtér nem volt igazán bőbeszédű a problémákat illetően. Több helyről, gyakorlatilag a problémafelvetés mellé azt az információt kaptuk, hogy a hótakarítást a Budapest Airport alvállalkozói végzik, és amióta  ez így van, a színvonal – mondjuk így – hullámzó.

Próbáltunk utánajárni, mi igaz ebből. Alvállalkozó ügyben azt a választ kaptuk, hogy a Budapest Airportnak saját hóflottája van, amivel a belső (airside) repülőtéri területet takarítja, a külső területek tisztítása alvállakozói munka.

A saját flotta persze mást jelent, mint a saját alkalmazott. Annyit kiderítettünk a havasoktól, hogy a valóban saját munkagépeket a belső zónában kölcsönzött munkaerővel üzemelteti a repülőtér, miután a hajdani saját alkalmazású járműves vagy épp minibuszos állomány munkáját kiszervezte illetve eladta. Ebből kifolyólag sajnos a téli munkában hosszú rutint szerzett állomány egy része szétszéledt.  A teljes hóügyre rálátó forrásunk szerint emberhiány is áll a problémák mögött ami a munka gördülékeny irányítását is érinti. Az érzékelt problémák tehát valósak.

A munkaerőt belülre az AIDe Kft. adja, a szakmai irányítás viszont a repülőtér dolga. Az AIDe a Malév csődje után, a hajdani Air Budapest Club (ABC) Kft. leányvállalat funkcionális utódjaként, önálló cégként működik. A rajtuk keresztül bérelt munkaerő végzi tehát a belső területek hótakarítását.

A dolgot egyébként nemzetközi előírás szerint a repülőtér üzemi dokumentációja kötelezően szabályozza úgynevezett  hóterv formájában ( Winter Services Manual / Snow Plan). Ez Ferihegyen valamiért nem nyilvános dokumentum, viszont az ACI (Repülőterek Nemzetközi Tanácsa) biztonsági felméréséhez leadott BUD adatokból legalább a prioritásokra lehet következtetni,  és valamennyire a gépparkra is, bár a legutóbbi ilyen online ACI kiadvány a 2015-ös (14. oldaltól).

Az akkori gépparkhoz képest alapvető újdonság a tavaly érkezett 5db új Øveraasen hóseprőgép. Eszközök tehát vannak, legalább is ami a pályákat, gurulókat és az apront illeti. A gondok a belső területtel főképp nem itt vannak tehát, hanem a már említett eszközparkoló és más, másodlagos prioritású helyeken, amelyek azonban a kiszolgálás és a munkabiztonság szempontjából fontosak. Ott a kiszolgáló dolgozók még pénteken, a negyedik napon is maguk ásták ki a hóból az eszközöket… 

Abban különös pikantéria van, amikor az eltakarítatlan eszközparkolóért is fizető kiszolgálócég munkatársa inkább nem állna vissza egy jeges-havas tárolóra, de ezt a repülőtér nehezményezi: –  “Ásunk és 4 ember tolja a szerelvényt. Ha feljebb hagyod az eszközt akkor az előtér b…ogat hogy nem fizetett helyen tárolod az eszközt…” – mondja forrásunk.

Hát így…

Kívül sem jobb 

Külön téma viszont a biztonsági zónán (SRA) kívüleső, ún. landside terület, amely a karbantartó és más üzemi területeket, valamint pl. a külső terminál előtereket, járdákat és a cikk elején bemutatott utasparkolókat jelenti. A fenti ACI kérdőívben is csak annyi utalás szerepel, hogy azokra külön dedikált géppark és személyzet van. Információnk szerint ez a dedikált személyzet az Airport Security (AS) Zrt.-t mint alvállakozót takarja.  A cég neve ismerős lehet a korábbi Budport – AS és a Malév GH közt kipattant botrányokról szóló cikkeinkből is, amikor is az MGH megszabadult a számára előnytelen alvállalkozói struktúrától. Az AS Zrt. ezután a B+N Referencia Zrt. tulajdonába került, amely céggel a repülőtér egyéb épületüzemeltetési szerződést is kötött.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár egyértelmű választ nem kaptunk, a cikk készítése közben nem tűnt úgy, mintha a repülőtér elégedett lenne a terminál kirakatában végzett, valóban fapados minőségű munkával, ugyanakkor a szemöldökráncolás nyilvánvalóan igen kevés. Különösen úgy, hogy a repülőtér összes használója fizet azért, hogy a hószolgálat zökkenőmentesen teljesítsen még akkor is, ha ez az év nagy részében nem aktuális.

A párórás hóesésből fakadó többnapos akadályok, munkabiztonsági problémák és a rendetlenség egyfajta üzenet a partnercégek és az utasok felé is. A földi és légi szolgáltatócégeknél dolgozó munkatársak, ügyfelek érzik is ezt a kapott információk alapján. A csillogó gépparkról tálalt cikkek fényében ez egyszerű fordításban azt jelenti: az ügyfél fizet, mi veszünk eszközt, rendet is tarthatnánk, de számunkra ez a kérdés annyira nem fontos.

Az ország legnagyobb légikapujában ez semmiképp nem néz ki jól, még akkor sem, ha a szándék megvan…

– PAN –