Így nem égett a Wizz gépe Debrecenben… Mire van és mire nincs magyarázat?

Mondhatni, bozóttűz gyorsaságával vitte szombat este a sajtó a szalagcímeket, miszerint kigyulladt a Wizz gépe Debrecenben. A “sajtóinformáció” eredetije az este 18:30-kor tervezett Debrecen – Párizs Beauvais járat kapcsán Vasile Dale újságírótól származott. Innen került tovább a román sajtóba, majd onnan vissza Magyarországra.
A cikkek videókat, képeket tartalmaznak, amelyek azonban nem mutatnak tüzet sehol.

Az eseményről itthon elsőnek író Airportal.hu a címben a vészkiürítésről adott hírt, és ahogy a cikk felépült (mondjuk így: mire az érintettek nyilatkoztak) kiderült az ő cikkükben is, hogy a reptéri PR első nyilatkozatával szemben a gép nem gyulladt ki. Addigra számtalan, az Airportalra hivatkozó más lap azonban tényként lobogtatta vastag szalagcímeken a tüzet, köztük a függetlenek zászlóshajói is…
Hogy mitől kell az átvett cikk állítására rálicitálni, vagy miért olyan borzalmasan sürgős kattintást generálni, hogy nincs idő kivárni szakemberek pontos válaszát, a tűzoltók helyszíni vizsgálatait, vagy a légitársaság saját nyilatkozatát, abba most itt nem mennék bele. A hírláncok teljes vertikuma a forrástól az olvasóig általában úgy működik ahogy…

Sokkal izgalmasabb, hogy valójában mi történt, amiről esetleg a sajtó nem tud, nem érdekli, vagy épp az utas-szemtanúk és az érintettek valamiért nem számoltak be róla.

Mist fire effect – Látványeffektus a vezérsíkon?

Az elsődleges kérdés, hogy mi válthatta ki a vészhelyzeti protokoll elindítását. Bár jóval később már megjelentek erre vonatkozó információ foszlányok a jégtelenítő folyadékról és a gép vezérsíkfényeiről, azonban ez sokaknak önmagában nem mond semmit. Összefüggésében viszont a dolog olyan egyszerű, mint hajdan Öveges professzor kísérletei.

Színpadtechnikusok, lakberendezők, fűtéstechnikai gyártók mind ismerik azt a trükköt, amikor felszálló vízpárát hoznak létre, amelyet alulról sárgás műfénnyel világítanak meg. Többféle megoldás létezik. A legegyszerűbb erre a párásító eszközzel egy térbe helyezett halogén, amelynek fénye napsárga, melege pedig felfelé száll, és magával sodorja a párát is.   A jelenséget egyébként akár a saját autónk vizes reflektorán is megfigyelhetjük néha szemerkélő esőben… A trükk az alábbi kétperces videóban látható:

Esetünkben az ultrahangos párásító helyett lehet elegendő egy “láng” imitálásához az a reflektor, amely a nagy hidegben felhordott alkoholos jégtelenítő folyadékot sárgás páraként elgőzölögteti.

A terelőprizmás reflektor a “logo light” amely – ha felkapcsolja a személyzet – nem meglepő módon a repülőgép függőleges vezérsíkján lévő céglogó megvilágítására szolgál. Ez önmagában is képes a fenti jelenség előállítására a jégtelenítő folyadék párologtatásával. Az alábbi képen épp hasonló jelenséget látunk a vízszintes vezérsík közepén, bár az A320-asnál bő kétszer nagyobb 747-esen az arányok mások:

Mindemellett kerülhet véletlenül jégtelenítő anyag a segédhajtómű környékére, ami szintén okozhat gőz- vagy füstszerű jelenséget .

Nem dolgunk hatósági vizsgálatot végezni a pontos okok feltárásában, de aki látott már közelről téli kiszolgálást, el tudja képzelni, hogy lehet olyan eset – főképp sötétben – ami adott pillanatban becsapja a szemet. Ne feledjük, ráadásul nem egy 80-milliós forgalmú repülőtérről van szó az ott megszokott rutinnal. A földi személyzet a jégtelenítés után észlelte a tűz gyanúját, a vezérsík környékén lángoknak, az APU rekesz környékén pedig füstnek vélt formában. Az észlelő riasztotta a gép személyzetét, valamint a tűzoltókat.

Frissítés: A repülőgéppel folytatott rádiókommunikáció alapján a földi szolgálat a vízszintes vezérsíkon lángszerű fényt látott, amelynek mibenlétét a torony távcső alkalmazásával sem tudta tisztázni. A személyzet tudott róla, hogy a földiek értesítették a tűzoltókat is, azonban arról nincs megerősített adatunk, hogy végül tőlük vagy más szolgálattól milyen egyéb információ került a személyzethez az evakuáció megindítása előtt.

A vészhelyzeti procedúra szerint folyt a tűzoltók és a rendőrség beavatkozása illetve közreműködése, valamint az evakuáció, a repülőtéri dolgozók és a személyzet munkája is.  A tűzoltók egyébként a gép baloldalán habbal dolgozni is kezdtek, viszont később az átvizsgálás mégsem igazolt égésnyomokat.

A gépet az első utas illetve szervizajtókon keresztül a vészcsúszdákon át ürítették ki protokoll szerint.

Az utasok viselkedése  – amiről inkább nem beszél senki

A nagyrészt külföldi utasok komoly hányada viszont nem törődve a protokollal – ahogyan azt már lassan általános jelenségként megszokhattuk – akár gurulós poggyásszal együtt is nekivágott a csúszdának, ami amellett hogy tilos, lassítja az evakuációt, és veszélyezteti úgy a csúszda, mint a többi utas épségét is.

Az utasokat ezután koordinálni próbáló földi személyzet és a rendőrök munkáját az ilyenkor egyébként is fennálló feszültségek mellett a román-magyar ellentétek helyenkénti előkerülése sem könnyítette. Mire a repülőtér kiadta az első, a tűz szempontjából téves sajtóinformációját, az eseményeket számtalan utas rögzítette telefonnal és küldte szét, vagy töltötte fel a román közösségi médiába. Ezek közül került néhány a hazai cikkekbe is.

Az eseményekre rálátó repülőtéri forrásunk szerint pár hangadó akadt aki a rendőrökkel és a repülőtéri dolgozókkal is románul illetve franciául kiabált. “Egyikük például magából kikelve hergelte a honfitársait, és egy ponton még az egyik rendőrt is meglökdöste.” Forrásunk szerint ő később rokkantságára hivatkozva, szintén a személyzettel kiabálva kért elsőbbséget a csomagfelvétel utáni dokumentáció intézéséhez. “Azt az utast, aki beszélt magyarul is és jelezte nekünk, hogy szívesen segít fordítani, ha kell, egy ponton majdnem megverték, arra a kérdésre alapozva az indulatokat, hogy a szóban forgó utas “melyik oldalon is áll?”

E sorok írója szintén dolgozott már számtalan problémás járat utasaival – igaz Ferihegyen – de az azért nem jellemző, hogy a kellemetlenséget elszenvedő utasok rasszizmussal vádolják a személyzetet, illetve tüntetőleg rákezdjenek a nemzeti himnuszukra, ahogyan most forrásunk szerint Debrecenben. Utóbbi önmagában persze nem lenne probléma, de egy ilyen helyzetben a feszültség szítására használni a nemzeti érzületet nem feltétlenül előrevivő megoldás.

Segítséget jelentett ugyanakkor, hogy Románia gyulai konzulátusáról érkezve a főkonzul és helyettese helyben segített a nyelvi problémákkal küzdő utasok informálásában és a kedélyek csillapításában. Mindamellett a főkonzulnak is jutott egyes utasok indulataiból. Rendőri intézkedésre ugyanakkor tudomásunk szerint nem került sor. Az utasok többségét végül Debrecenben szállodáztatták, majd reggel cseregéppel kiutaztatták Párizsba.

A Wizz még szombaton közleményben cáfolta a repülőtéri PR információit, jelezve, hogy nem történt tűz a gépen.
A repülőtér végül ma délután adott ki közleményt a korrekt információkkal.

A repülőgép köszöni, jól van

Az incidens csendes főszereplője, a hírbe hozott HA-LYD lajstromú A320-as repülőgép csúszdáit lecserélték, és a műszaki munkák után a mai rotációban Debrecen-Bázel-Debrecen-Doncaster/Sheffield szakaszokat repült probléma nélkül.

– Légiközlekedés Online –

 

Címfotó: HA-LYD – Janusz Jakubowski