Ajánló >

Nőnapi járatok és nehézkes változások a levegőben

Fordítás

Ma már nem meglepő a női munkaerő az árufuvarozás hagyományosan férfiasabb területein sem. (Fotó: FedEx)

Az éppen nehéz helyzetbe kerülő légi iparág az akut problémák közepette sem feledkezik meg a nőnapról, aminek természetesen nem csak ma van jelentősége. Ugyanakkor nagyjából mindenki tisztában van azzal is, hogy bőséggel lenne teendő a nemek szerinti eloszlás és megbecsülés javításában úgy a szakterületek közt mint a különböző beosztások, pozíciók betöltésénél. Különböző iparági szereplők más-más módon és más háttérrel hívják fel erre a figyelmet.

Tegnapi ünnepség az első sarkkör alatti női Föld-kerülő járat alkalmából (Fotó: IWPA – Indiai Pilótanők Szövetsége)

Az Air India ma több mint 40 járatot indít teljesen női személyzettel, köztük belföldi, nemzetközi, illetve hosszútávú nemzetközi járatokat is – pl. Delhi és San Francisco között. A társaság közleménye szerint az Air India az egyfolyosós és szélestörzsű gépeken is alkalmaz női személyzetet az utaskabinban és a pilótafülkében is “a női képességek előtt tisztelegve – szinkronban a szociokultúrális erkölcsünkkel”.
A kissé kirakatszagú bejelentés különös hangsúlyt kap, ha arra gondolunk, hogy Indiában a nők helyzete sok szempontból kritikus, ami részben a gyarmati múltra is visszavezethető. Az országban a szexuális kizsákmányolás csak egy probléma a sok közül. A nők megbecsülésének hiánya odáig vezetett, hogy sokan már magzati korban áldozatul esnek neki – eltolva ezzel a születési arányokat. Világra jövetelük után is, a 30-as éveik végéig nagyobb arányban halnak meg az indiai nők mint a férfiak, ami ellentétes a természetes átlagokkal. A társadalmi változás jelképes zászlóra tűzésének egyik eszköze is tehát a nemzeti légitársaság gesztusa, ugyanakkor az Air India vezére nemrégiben helyezett vissza oktatói státuszba egy szexuális zaklatás miatt fegyelmi eljárással felfüggesztett kapitányt.

Úttörőnek számít a Hawaiian Airlines, amely 1979-ben indította első teljesen női személyzettel üzemelő járatát. A munkahelyi posztokon hangsúlyozottan esélyegyenlőségre törekvő társaságnak ma minden tizedik pilótája nő, ezzel pedig első helyen állnak az Egyesült Államokban. Az idei nőnapi ünneplést kissé beárnyékolja, hogy a cégnek nagyon fontos japán piac felé járattörléseket kellett bejelentsenek a vírushelyzet miatt.

A kanadai Sunwing egyhetes rendezvényt tart a témakörben “Women of Aviation week” címen. Hétfőn századik alkalommal repült a cégnél teljesen női üzemeltetésű járat – beleértve az operációt, foglalást, műszaki, rampa és desztinációs szolgálatokat is.

Ausztráliában a Women in Aviation International szervezésében négy légitársaság (Qantas, Jetstar, Cobham, Virgin Australia), a légierő (RAAF), és az Airservices irányítószolgálat részvételével, valamint az Airflite támogatásával egy tucatnyi járat repül női személyzettel, beleértve a földi szervizt és más szolgálatokat is.

A Simple Flying nemzetközi szerkesztésű online portál a mai napra interjút készített az Air Baltic egy fiatal első tisztjével. Annika Ruusmäe elmondta, hogy éppen jó időben végzett a repülőiskolában, amikor a légitársaságnál lehetőség nyílt közvetlenül bejutni a szakmába. Ez általában véve is ritka. A nemek közti egyenlőség kapcsán megjegyezte, hogy bár a cég sokat tesz az egyenlőségért, azért még a pilótáknál domináns a férfi nem, hisz egyelőre csak 6% a női hajózó. Ugyanakkor egyre töb lány érkezik a cég akadémiájára. Szerinte sokaknak elég a társadalmi előítélet ahhoz hogy ne a légiszakmát válasszák, holott valójában nincs ok rá, hogy feladják az álmaikat. Fontos, hogy – különösen az ilyen specifikus és igényes szakmákban – mindenki szeresse, amit csinál. Ugyanakkor mindenkinek el kell tudni érnie azt, amiért küzdött, mindegy, hogy repülésről, gazdálkodásról vagy divattervezésről van szó.

A hajdani Malév vezér, Martin Gauss keze alatt sikeressé vált lettországi fuvarozó egyébként pontosan 50% arányban foglalkoztat nőket, a felső menedzsmentben is hasonló az arány, ami ma a legjobb az iparágban.

Elsőként szállt be a gyártók közül a Rolls-Royce az eredetileg légitársaságoknak indult IATA 25by2025 programba, amelynek egyébként az említett AirBaltic is tagja. Az erről szóló dokumentum aláírását két napja jelentette be a cég. A kampány arról szól, hogy az igencsak férfidomináns légiszakmában megemeljék a nők arányát a vezető pozíciókban 2025-ig legalább 25%-ra. A résztvevők évente jelentést tesznek a számokról, a IATA pedig fórumot hoz létre, ahol a legjobb elméleti és gyakorlati ötletek megoszthatók a témakörben.

A baloldali grafikon a légiipar helyzetét mutatja más iparágakhoz képest a női felsővezetői posztok arányában. A HR pozíciókban áll jól egyedül a repülés. A jobboldali ábrán kontinentális összehasonlításban látjuk a férfi és női vezetők arányát egy-egy oszlopban. A legjobban Észak-Amerika áll.

Az iparág abszolút és relatív átlagban is elmarad a világátlagtól. A nők ugyanis közel 40%-át adják a világ alkalmazotti létszámának, míg a menedzsment pozíciókban 2018-ban 27% volt nő, leszámítva a fejlődő (LDC) országokat. A légiiparban is sokkal gyengébb az átlag, ezen belül vezérigazgató székekben pedig kifejezetten rossz. Ezeken a posztokon a 3%-ot sem érte el a nők aránya 2018-ban. A pilótáknál nem egészen 5,2% az arány.
E felmérések után indította el a IATA a kampányt. A nemi egyensúly törekvések – bár részei az ENSZ fenntartható fejlődés céljainak is, – semmiképp nem mondhatók valami megfoghatatlan politikai érdekű, vagy mozgalmi jellegű elképzelésnek, lévén az iparágon belül is látható, hogy ahol jobb életpálya modell és karrierlehetőség áll a nők előtt, azok a cégek általában jobban is teljesítenek.

– PAN –

(Címfotó: Hawaiian Airlines)