Bosszúkampány a Malév GH ellen – nemtelen háborúhoz nemtelen média

Nincs Malév GH felszámolás… És ennyi.
Ha nem veszélyeztetné  – vagy legalább is nem rombolná morálisan – munkahelyek százait a legutóbbi sajtóhisztéria, akár ezzel a tőmondattal át is léphetnénk a témán egy vállrándítással. Sajnos azonban úgy tűnik, hogy a kívánt hangulatért bármit beáldoznak egyes orgánumok – kezdve mindjárt a sajtószakma saját etikai kódexét…

(“A hír tényeket, adatokat közöl, valóságtartalma a tényeken alapul és bárki által ellenőrizhető. Közös etikai alapelvünk: nem szabad hazudni! A véleményt – amely szükségszerűen szubjektív – az újságírónak etikus formában kell kifejeznie. A sajtószabadság keretei között cselekvő tényfeltáró újságírást tehát csak az információk valósághűségének és a vélemények tisztességének követelménye korlátozhatja.” – A Magyar Újságíró-szervezetek Közös Etikai Alapelvei 5.§. )

Véletlenül újra a Malév GH kárára “téved” a média

A Malév GH felszámolásáról ráadásul többedszer turnéznak a média meghatározott felén a hangzatos szalagcímek. Ezen lapok szerkesztőit nem zavarja az sem, hogy az előző hír is egyszerű kamunak bizonyult, amelynek legvalószínűbb célja a 2012-es szerződésekből kilépő állami cég sározása, “megbüntetése” volt. Az akkori, meglehetősen kérdőjeles körülmények közt született alvállalkozási “megoldások” egyik résztvevője áll a dolog hátterében, akinek a sajtó megfelelő része ma ismét, kérdés nélkül asszisztálni látszik.

A bíróság által állítólagosan elrendelt felszámolásról fabrikált első kamubombát még 2017 szeptemberben jól behatárolható médiakör, a Magyar Nemzet / MNO és a HírTV lőtte fel az internetre, majdnem ugyanekkor az Alfahír, Index, Napi.hu, 444.hu az Airportal.hu mint szakportál,  és más lapok is.
Októberben újabb körben ráadásul meg is erősítették, hogy meg is kezdődött a felszámolás, de mint látjuk, természetesen ez sem volt igaz. Úgy tűnik azonban, az akkori mutatvány már elég távoli ahhoz, hogy újabb kampány induljon.

A mostani kamukörben megint ott találjuk a “független” média krémjét. A 24.hu (korábban Hír24) címében még feltételes módban fogalmaz, ám később tényként írja, hogy jogerősen elrendelte a Fővárosi Ítélőtábla május 17-én a felszámolást. A dolog szépséghibája mindennemű forrás hiánya, de ez nem akadályozta pl. a mértékadóságával épp nálunk lebukott HVG, a Portfolio, Napi, és más lapok lelkes másodközléseit.

Simicska Lajos egyéb sikerek hiányában becsukta a Malév GH pellengérezésében amúgy élenjáró Magyar Nemzetet, ám a szintén hozzá köthető Index most lendületből még egy többszáz milliós tartozást is hozzáköltött a 24.hu cikkéhez a nyomaték kedvéért, hadd lássuk mekkora bajban van az állam cége.

Sajtóbunkók a levegőben – olykor célba is találnak

A valóság helyett tehát végletesen polarizált politikai üzenetek érkeznek: ami állami az rossz, aki azt lerombolja, az jó. Az eszköz nem lényeges, sőt, segítünk, propagálunk, visszük a hírt Európába. Mélyebben nem érdemes kitérni a mai magyar harcimédia elemzésébe, de sajnos azt látni kell, hogy a cikkek többsége nem a tájékoztatásért íródik, hanem valami ellen. Mindegy, melyik politikai oldalt nézzük.
Az eredmény nem pozitív. A Malév csődjében ha főszerep nem is,  de szintén komoly szelet jutott a médiának – hasonló módszerrel, mint amit most látunk. Minél nagyobb a negatív hírverés annál esélyesebb, hogy a piac, az üzleti partnerek, az EU megfenyíti a céget. Mindezt adófizetői aggódás mázával öntjük le akkor is, ha az ország összességében végül veszít a cég bukásán.

Nagyon érdekes egyébként, hogy a Malév GH témát részben érintően találkoztam olyan légitársasági vezetővel, aki kerek perec azt mondta: szakmailag jobb, felkészültebb az MGH, mint XY handlingcég. Politikai megközelítésből azonban mégis egy másiknál maradtak.  Maga az álláspont kérdőjeles, hiszen az ügyfél politikai érzületével nem viszi előrébb a kiszolgálás színvonalában a saját cégét. Az érzelmi döntéshez felhasznált információ forrásaként viszont az illető első körben a sajtót jelölte meg, és itt jutunk el pontosan a mostani kampány lényegéhez is.
A lejárató anyagok forrását persze nem nehéz kitalálni, viszont ahhoz hogy ez kampánnyá tudjon szélesedni, mindenképp kellenek azok az újságírók, szerkesztőségek, akik hajlandók fegyverként használni a kétes információkat. Nagyjából úgy, ahogyan az egymás ellen érdekelt maffiózók kezében lévő lapok teszik ezt azokban az országokban, ahol ez része a közéletnek. Szeretném hinni, hogy nálunk nem így van.

A mostani, bírósági ítéletben állítólagosan elrendelt felszámolásról azt kell tudni, hogy az ilyen döntés – ha valóban lenne – minimális jószándékkal újságírók számára is ellenőrizhető lenne a nyilvános cégadatbázisokban, így pl. a Magyar Közlöny ingyenesen elérhető, kereshető cégközlönyében is.

Mi vettük a fáradságot (2 perc!), azonban csak egy egészen más bejegyzés látható május 19-én, 17-i határozati nappal. Ez mindössze egy NAV hátralék törléséről szól. Ennek semmi köze semmilyen Budport ügyhöz és távolról sem hasonlít arra, amikor egy bíróság elrendeli a felszámolást, vagy megállapítja a fizetésképtelenséget. Utóbbi esetben egy-két napon belül változásbejegyzésként megjelent volna a cégnév mögött a felszámolás, csődeljárás, uram bocsá’ a kényszertörlés alatt kifejezés, valamint az elrendelés alapadatai is. Ilyen azonban nincs a Közlönyben és más adatbázisokban sem. Sem a cikk megjelenésekor, sem azóta.

Korábbi cikkeinkben már részleteztük a Malév GH kálvária lényegi elemeit, köztük azt a minimum gyanús módot, ahogyan egyáltalán bekerült a rendszerbe a Budport olyan szolgáltatások elvégzésére, amelyeket a Malév GH maga is el tudott volna látni, különösen úgy, hogy a cég feje fölül épp akkor ment csődbe a nemzeti légitársaság. Az akkor épp túltelített pályára szakmán kívülről érkezett alvállalkozó villámgyors térnyerését azóta sem piszkálja a sajtó. Pedig a szakma már akkor a Malév GH helyének átvételéről kezdett beszélni, és erősen meglepődött a gyors hivatali és repülőtéri engedélyezésen is.

A számok később jól mutatták a nyereséges tevékenységek külső cégbe szervezésének egyáltalán nem meglepő eredményét az amúgy is bajban lévő Malév GH mérlegén. Egyből látható az is, miért problémázik a Budport a gyanús ügylet 2017-es visszacsinálása miatt.

A problémát tovább súlyosbította a Malév csőd idején regnáló MGH vezetés által az önköltség alá vállalt szerződések problémaköre, amitől csak jóval később, személycserék és a szerződéses környezet racionalizálása után tudott szabadulni a vállalat 2017 második felében. Ennek eredménye mára szintén látható, bár a tavalyi évet még mindig veszteséggel zárta a cég. A külső cégek korábban rendre pozitív szaldókkal zártak, míg a lecsupaszított Malév GH nem meglepő módon veszteségben állt. A 2018-as zárómérleg értelemszerűen nem áll rendelkezésre, de a cég tájékoztatása szerint már pozitív szaldón áll a Malév GH eredménye. 

Végre nem ijed meg a Malév GH a médiától, de ez kevés… 

A felszámolási kamukampányra reagáló vezérigazgatói tájékoztató levél illetve facebook bejegyzés kitér egyébként erre is. Részünkről természetesen üdvözöljük, hogy a cég nem hallgat az ügyben, ahogy a hasonló hitelrontó sajtókampányok idején sajnos hagyomány volt még a MALÉV anyavállalatnál is…  Az MGH vezetés és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. most gondoskodott arról, hogy az álhírre való reakció a céges partnerekhez, illetve a dolgozói állományhoz is eljusson. Egyben helyreigazítási kérelemmel fordultak a laphoz, melynek eredményéről egyelőre nem tudni. Ez a korábbiakhoz képest pozitív, de egyrészt lassú reakció, másrészt kevés. Egy magánkézben, tőzsdei függőségben lévő részvénytársaság már a sajtóperről adna ki közleményt. 

Nálunk azonban az ilyen fajta károkozás az egyébként rendszeresen siratott sajtószabadság szerves része…

Természetesen – szakmai érdekvédelmi hátterű lapként – nem mehetünk el amellett sem, hogy a Budport munkavállalói a kezdetektől egy hazárdjáték részesei lettek szándékukon kívül. Amikor a Budport bekerült egy mondvacsinált alvállalkozásban a Malév GH alá, semmilyen garancia nem volt arra, hogy ez a “megoldás” később nem bukik meg, mégis nyakló nélkül vették fel az embereket. A munkahelyek mérlegén tehát a Budport és a Malév GH munkavállalói ellenérdekelt felekké váltak – megint csak szándékukon kívül. (Szerencsére azért a kollégák közt ez a probléma nem fajult el a hétköznapokban …) A 2012-ben indult nemtelen háborúnak tehát már most vannak áldozatai a Budport lutrira felvett, majd feleslegessé vált dolgozói közt. Mint korábban is írtuk, a Liszt Ferenc repülőtér forgalmára a jelenlegi kiszolgáló cégek létszámban is túl sokan vannak. Ezért persze felelős mindenki, aki ezt megengedte, de a meccs úgy tűnik, a cégek közt dől el.
Mégis nagy öröm lenne, ha a helyzet rendezése közben végre kevesebb becsületes repülőtéri dolgozó kerülne bajba, viszont annál több, korábban kétes érdemeket felmutató cégvezető, döntéshozó kapná meg méltó “jutalmát” a törvény előtt …

Az állami kézben lévő Malév GH úgy tűnik, most végre tán épp jó irányban halad. Az adófizetők pénzéért pont nem aggódnék, főképp nem úgy, mint a fenti bulvármédia. Viszont a korábbi veszteségek és az oda vezető trükkök felelősei büntetlenek.

Ha valami baj, akkor ez az.

– PAN –